Bővebben a filmről
A XX. század elején, a Belle Époque Nápolyában a színházak és a mozik fénykorukat élik. A nagyszerű komikus színész, Eduardo Scarpetta a színházak királya. Sikere gazdaggá tette: szegény származású, de vígjátékszerepeinek és Felice Sciosciammocca jellemmaszkjának köszönhetően, aki kiszorította Pulcinellát a nápolyi közönség szívéből, hamar ismertté vált. A színház volt az élete, és feleségekből, élettársakból, szeretőkből, törvényes és törvénytelen gyermekekből (köztük Titina, Eduardo és Peppino De Filippo) álló népes családjának élete szintén a színház körül forgott. Sikere csúcsán Scarpetta egy merész vállalkozásba fog. Elhatározza, hogy paródiát készít a kor legnagyobb olasz költője, Gabriele D'Annunzio „La figlia di Iorio” című tragédiájából. A mű bemutatójának estéjén botrány tör ki a színházban: a darabot az új nemzedék költői és drámaírói kiabálás, füttyszó és szidalmazás közepette félbeszakítják, míg végül maga D'Annunzio jelenti fel Scarpettát plágium miatt. Ez volt az első nagy ismertté vált szerzői jogi per Olaszországban. A pereskedés évei kimerítőek voltak nemcsak számára, hanem az egész családjára nézve is, olyannyira, hogy már-már felborult a családját összetartó kényes egyensúly. Scarpetta élete kezdett darabokra törni, de egy nagyszerű színészi alakítással képes szembeszállni a sorsával, mely el akarta veszejteni, és végül megnyeri az utolsó játszmát.
díjak és fesztiválok
La Biennale di Venezia 2021: Venezia 78
Agli inizi del ‘900, nella Napoli della Belle Époque, splendono i teatri e il cinematografo. Il grande attore comico Eduardo Scarpetta è il re del botteghino. Il successo lo ha reso un uomo ricchissimo: di umili origini si è affermato grazie alle sue commedie e alla maschera di Felice Sciosciammocca che nel cuore del pubblico napoletano ha soppiantato Pulcinella. Il teatro è la sua vita e attorno al teatro gravita anche tutto il suo complesso nucleo familiare, composto da mogli, compagne, amanti, figli legittimi e illegittimi tra cui Titina, Eduardo e Peppino De Filippo. Al culmine del successo Scarpetta si concede quello che si rivelerà un pericoloso azzardo. Decide di realizzare la parodia de La figlia di Iorio, tragedia del più grande poeta italiano del tempo, Gabriele D’Annunzio. La sera del debutto in teatro si scatena un putiferio: la commedia viene interrotta tra urla, fischi e improperi sollevati dai poeti e drammaturghi della nuova generazione che gridano allo scandalo e Scarpetta finisce con l’essere denunciato per plagio dallo stesso D’Annunzio. Inizia, così, la prima storica causa sul diritto d’autore in Italia. Gli anni del processo saranno logoranti per lui e per tutta la famiglia tanto che il delicato equilibrio che la teneva insieme pare sul punto di dissolversi. Tutto nella vita di Scarpetta sembra andare in frantumi, ma con un numero da grande attore saprà sfidare il destino che lo voleva perduto e vincerà la sua ultima partita.
premi e festival
La Biennale di Venezia 2021: Venezia 78