A Peter Franzén regénye alapján készült film a kis Pete fejlődéstörténete. A történet iskolakezdése környékén indul, Keminmaa környékén dél-nyugat Lappföldön a '70-es években. Pete agyába befészkelte magát a félelem. Tudatalattija azokon a benyomásokon dolgozik, melyeket otthon lát: alkohol, erőszak mind gyakori vendégek náluk. A problémák és az agresszió gyakran meglepetésként érik; életében jelen van a harmónia, a boldogság és a bizalom új érzése is. Édesanyjuk szeretetteljesen neveli őket és a lehető legjobb házasságról álmodik. A kis faluban, ahol élnek kilépni a kapcsolatból egyenlő a megszégyenüléssel, főleg, hogy egy válás már mögötte van. Másodszor már nem akarja elveszíteni megbecsültségét, még gyermeinek veszélyeztetése árán sem. Mostohaapja, akit apjának hív, kedves ember, aki szörnyeteggé válik ahogy alkohol problémája uralkodik rajta. Pete édesapja szeretne részt venni az életükben, de a mostohaapa ezt ellehetetleníti. A nagyszülők fontos szerepet játszanak a család életében, bölcsességük és ösztönös megérzéseik távol tartják a gyerekektől a rossz gondolatokat. A történet fő motívuma a kisemberek ösztönös vágya, hogy előbbre jussanak az életben. A család támogatása bátorítja Petét, hogy a dolgokat saját szemével lássa.A nézők közelről láthatják Petét, arca ismerősünkké válik. A film alapja a túlélés, szeretteink, fény, boldogság és a béke utáni vágy.