Filmek, amik elgondolkodtatnak. Behúznak és letaglóznak. Megérintenek. Szépséggel, erővel, tekintetekkel. Filmek, amikről jókat lehet beszélgetni -- együtt, szabadon. 

Az utóbbi évek norvég sikerfilmjei után (Érzelmi érték, Szerethető), a Csak egy anya egy újabb, a kritikusok által is elismert skandináv filmdráma, amely hasonló hagyományból érkezik: visszafogott és pontos, az intimitás és a személyes döntések következményei iránt érzékeny film.

A vetítést követően Mesterházy Lili meghívott vendégeivel: Farkas E. Linával, az nlc újságírójával, leendő reprodukciós szaktanácsadóval és Hegedüs Rékával, szociálpolitikussal, mediátorral és szülőcsoportvezetővel fog beszélgetni.

A filmről:

Edith (Lisa Loven Kongsli), a negyvenes éveiben járó újságíró tudatos döntést hozott egykor: anonim spermadonor segítségével vállalt gyermeket, abban a hitben, hogy képes a saját feltételei szerint felépíteni az életét. Ma egy ötéves kisfiú szerető anyja. A szülőség érzelmi terhei azonban lassan elkezdik felőrölni, és kételyek férkőznek a gondosan kialakított életterébe. Amikor váratlanul fény derül a donor kilétére (Herbert Nordrum - A világ legrosszabb embere), Edith kíváncsisága felülírja a józan észt: egy interjú ürügyén találkozót kezdeményez a férfival. Ami kezdetben tudatosan felépített viszonynak tűnik, fokozatosan valódi kapcsolattá mélyül, Edith pedig egyre mélyebbre sodródik a hazugságokban, veszélybe sodorva a törékeny egyensúlyt, amelyre családját építette.