Jackie a The New Yorker magazin szerkesztője kénytelen hátrahagyni az irodát és fia után utazni Los Angelesbe. Angelo ugyanis úgy döntött, felhagy a főiskolával, hogy napjait inkább szörfözéssel és önmegvalósítással töltse. Ám a nő egyszer csak azon veszi észre magát, ő maga az, aki hatalmas változáson esik át a tengerparton. Megismerkedik egy nála jóval fiatalabb szörfoktatóval, aki mellett újra felfedezi önmagát és nőiességét és már csak fiával való törékeny kapcsolatát kell újra megszilárdítania.

Helen Hunt, az Oscar-díjas színésznő a Hullámlovasokat megelőzően már rendezett egész estés filmet, 2007-ben az Amikor minden változik című drámát. A mostani film saját ötletből született, ő írta a forgatókönyvet és rendezte producer társaival együtt.

Hunt egy interjúban arról mesélt, hogy a szereplőválogatás során az egyik legfontosabb szempont a szörftudás volt, hiszen senki nem játszhatja meg, hogy képes megállni a deszkán, és egyensúlyozni a hullámokon. Az ausztrál Thwaitesnek nem is kellett bemutatni, mi az a szörf, hiszen a deszkán nőtt fel. Luke Wilson azonban alaposan zavarba hozta a rendezőt „Alig várom, hogy megtanuljak szörfözni!” felkiáltásával. „Valamiért sosem kérdeztem rá – mesélte Hunt – mindig úgy láttam őt magam előtt, mint aki könnyen boldogul a szörfdeszkán. Minden elismerésem az övé, mert egy hónap alatt megtanult talpon maradni.”

A Hullámlovasok stábjában ott volt Sonny Miller operatőr, aki legnagyobb névnek számított a szakmában, ha víz alatti vagy épp kifejezetten szörfös jelenetek felvételéről volt szó. „Végül úgyis a természet diktál”- mondogatta gyakran, utalva ezzel, hogy bármilyen fizikai és technikai felkészültséggel vágnak is neki egy forgatási napnak, az időjárás, a tenger bármikor keresztülhúzhatja terveiket. Miller alig pár héttel a forgatás befejezése után szívinfarktusban hunyt el, 54 éves korában. Hunt többször utalt rá, hogy az ő emlékének ajánlja filmjét.