Szabó István vallomásos, a francia újhullám stílusában pásztázó kamerája az érzelmek intim nyelvén jeleníti meg a magánéletet szétdúló kelet-európai sorsot. Alteregója, Oláh Jancsi végre roboghat a vonaton Franciaország felé, hogy több mint tíz éve látott nagy szerelmét – akit 1956 szakított el tőle – viszontláthassa. Utazás közben megelevenednek gyerekkori emlékei: az ostrom alatt átélt félelmek, amikor „nem volt szabad hátranézni”, a gyerekkori szerelem kedves és komoly pillanatai, intim játékai, a kedves nevelőnő halála, az ifjúkori szerelem, majd 1956 – az utcasarkon beforduló tank...