A váci gépgyár Ezüstlant nevű munkáskórusa valaha híres volt, de dalaival többé nem tudja megszólítani a közönséget. A gyár fiatal dolgozói Torma Feri vezetésével új kórust alapítanak és a két társaság rivalizálni kezd. A konfliktus már a termelést veszélyezteti, és a helyzetet a nyugati zenéért rajongó Swing Tóni megjelenése is bonyolítja. A film az államosítás után született termelési filmek egyik első darabja. Bár célja elsősorban a közönség ideológiai nevelése, a zenés műfajt jól ismerő Keleti Márton úgy rendezte meg a történetet, hogy az valóban szórakoztató legyen. Ez volt Ferrari Violetta színésznő első filmje, az idén 120 éve született Latabár Kálmán poénjai pedig nagyon mulatságosak.

A diák kurátorok bevezetőjével.

In bygone days the Ezüstlant (Silver Lute) workers’ choir of the Vác machine factory was a big name on the choral scene, but times change and their songs no longer appeal to audiences. The younger members of the factory set up a rival choir under the leadership of Feri Torma and the two ensembles start competing. The rising conflict begins to threaten production at the works, while the situation is further complicated by the appearance of Swing Tóni who is crazy about music from the West. The movie is one of the first so-called ‘production films’ that followed mass nationalization in the country. Although its purpose was primarily the ideological education of the public, Márton Keleti, someone who was intimate with the genre of music, directed the story so as to make it genuinely entertaining. This was actress Violetta Ferrari’s first film and the punchlines of Kálmán Latabár, born 120 years ago this year, hit the mark.

Introduction by the student curators